A xarvio® FIELD MANAGER alkalmazás segítségével folyamatosan információkat lehet szerezni arról, milyen állapotban van a kultúrnövény és milyen beavatkozást igényel. A programot több, mint 60 ezer gazdálkodó használja 7 millió hektárnál is nagyobb összterületen 17 országban.

A szaktanácsadásnál az az alapelvem, hogy a lehető legjobban segítsem megóvni mindentől a talajt, ami rontja az egészségét és a termőképességét; a túlhasználattól, a túlzott dózisok kijuttatásától, az indokolatlan taposástól és a hibás művelési eljárásoktól.

A hamarosan életbe lépő EU-s szigorítások, a hatékony gazdálkodás és a környezetvédelem szempontjából is nagyon sokat tehetnek a gazdák azért, hogy precízek és fenntarthatóak legyenek, ami elősegíti, hogy 10 év múlva ugyanígy lehessen gondolkodni az eredményes termelésről. Ezt támogatják az agrárdigitalizáció eszközei és programjai, hogy a szakma jövője és sikere biztosítva legyen.

A xarvio® FIELD MANAGER alkalmazás gyakorlati hasznossága

Az elvetett állomány tavaszi vizsgálata kétféle eredményt hozhat: az egyik, hogy érdemes a tápanyag-utánpótlási tervbe való bevételre, a másik pedig, hogy kiselejtezzük. Utóbbi esetben a tavaszi időszak ad lehetőséget a vis maior igénybevételére, amivel a nem kikelt állomány beépíthető a zöldítés programjába. Amennyiben pedig az állomány az agronómiai szakemberek és a döntéshozók szempontjából is megfelelő, bevezethető a tápanyag-utánpótlási tervbe.

Az idei egyik első tapasztalat és segítség az volt, hogy a zöldtömeg index alapján közel centiméteres pontossággal ki tudtuk venni a selejt repceállományokat táblán belül.

A xarvio® biomassza értékeinek elemzése segítségével lehetett vis maior-besorolást kérni az érintett állományokra, innentől pedig zöldítésbe helyeztük át azokat a lementett adatok szerint, a koordináta alapján a kataszteri térképben is elhelyezve. Ez a nagyobb és a kisebb területméreteken gazdálkodók számára is nagy segítség volt – mondta Sebe Imre Soma.

A további lépések közül a tápanyag-utánpótlás esetében csak a többéves adatokra érdemes hagyatkozni, mert az aktuális biomassza index tavasszal még torzíthat, ezért általában többéves teljesítményzónás értékeket alapul véve dolgozunk. Ez az országban számos helyen, így Tímáron és Nagycserkeszen is így valósult meg: az őszi vetésűeknek a tápanyag-utánpótlást, a tavaszi fejtrágyázást, a tavasziaknak pedig az alaptrágyázást határozzuk meg okszerűen, amivel a hatékonyság növelését tűztük ki célnak. Amikor nem láttunk nagy különbségeket a táblán belül, maradtunk a megszokott rendszernél, a bevált módszereknél a tavaszi munkák esetében.

Ahogy aztán elindult a vegetáció, figyeltük a növényvédelmi előrejelzéseket és riasztásokat. A xarvio® rendszere ebben is megoldást kínál: konkrét megfigyelési adatokkal és hatáselemzésekkel javítja a riasztások hatékonyságát. A program óriási segítség a technológia tervezésénél és a növényvédelem ütemezésénél is. Látható rajta, hogy hol, melyik táblával érdemes kezdeni a műveletet és hol van nagyobb rizikó. Továbbá azt is, hogy az abiotikus tényezők egymásra hatása szerint hol fordulhat elő nagyobb eséllyel kórokozó, vagy egyéb befolyásoló tényező. A SCOUTING fejlesztésével és gyakorlati működésével pedig segít beazonosítani a szántóföldi problémákat.

Lényeges, hogy a szaktanácsadás során a vetés tervezésekor kizárólag a fajtatulajdonos és a vetőmagpromóter szakmai állásfoglalásával döntünk a tőszámdifferenciálás számairól. A vezérelvnél is így van: például, hogy talajheterogenitás, domborzat vagy besugárzás szerint érvényesüljön-e.

A xarvio® adataival sokféle döntési mechanizmust támogatni lehet, a döntés viszont egy összetettebb információelemző folyamat eredménye, ezért az érintett vetőmagok fejlesztői adják hozzá a további szaktudást.

A növényvédelem támogatására érdemes az egész vegetáció alatt rendszeresen figyelni a xarvio® riasztásait, amelyek használható és összetett képet biztosítanak arról, hogy a megfigyelt időszakban milyen hatások érhetik a kultúrnövényt, ezzel támogatva a növényvédelmi stratégia kialakítását. A vegetáció végeztével, az érési fázis indulása után, a betakarításkor is hasznos adatokat lehet vele gyűjteni, például Nagycserkeszen egy kísérletben vizsgáltuk a földi, a helikopteres és a drónos deszikkálás, az érésgyorsító beavatkozás hatékonyságát.

A Levélfelület Index (LAI – Leaf Area Index) értékek alapján meghatározható volt, hogy melyik tábla került a legközelebb a betakarítási állapothoz, hol érdemes először aratni. Ehhez nem kellett kimenni a táblára, hogy lássuk, melyik állomány a legszárazabb, hanem a programban megnéztük, melyiknek a legkisebb a zöldtömeg értéke, az mutatta meg az eredményt. Ez nagyban segíti a betakarítás ütemezését és a munkaszervezést. Természetesen ezután is személyesen meg kell nézni a helyszínt, de az adatelemző rendszer támogatta a műveletek sorrendjének szervezését.

Az aratás után a xarvio® fejlesztésén dolgozó szakemberekkel megbeszéltük, hogy a betakarítás végső adatait visszaigazoljuk a hozamtérképpel, amit vissza tudtam tölteni a rendszerbe és összehasonlítottam a többéves teljesítményzóna-térkép adatokkal, hogy jól sikerült-e a tervezés, illetve annak megfelelően tudtuk-e helyspecifikusan és költséghatékonyan elvégezni a technológiai műveleteket az egész szezonban. Lehet, hogy a műholdkép, a drónfelvétel nem tökéletes, de a döntést információkkal támogatja, és így segíti a folyamatot, ráadásul rugalmasságot biztosít a munkaerőproblémával küzdő ágazatnak.

Az egyik legfontosabb gyakorlati szempont, hogy a xarvio® csapata sok cég gépeivel és rendszereivel épített ki több tökéletesen működő információátadási csatornát, aminek köszönhetően a fedélzeti vezérlőegységbe, a monitorba kábel nélkül, online kapcsolattal el lehet küldeni a vetési és a tápanyag-utánpótlási terv digitális fájlját, amit rögtön feldolgoz a monitor, a gépkezelő pár másodperc alatt aktiválja a feladatot, amit a rendszer automatikusan végre is hajt. Ami még nagyon fontos, hogy a kijuttatás után a folyamatok adatait vissza is lehet tölteni. Ez egyelőre nem automatikus, az adatátvitel pendrive-on történik, ami egy kicsit lassítja a folyamatot, de akár a szezon végén is meg lehet tenni. A hozamtérképpel összevetve a visszaellenőrzésen tökéletesen lehet látni, hogyan hatott például egy vetési hiba a területen a hozamra.

Fontos, hogy egy elkészített térkép szép dolog, de a végrehajtását olyan eszközök végzik, amelyeket a tökéletes dózis kijuttatása érdekében kalibrálni kell. Sokan elfelejtik, hogy a műtrágyaszórót előre be kell állítani a műtrágyaféleségekre. Szezon előtt a szórásszélességet, a szórásképet, az ahhoz járó eloszlásokat is hasonlóan meg kell adni, mert komoly hatása van a sorba vetett növényekre, a búza, az árpa és a repce tekintetében a hatóanyag eloszlására. Továbbá a permetezőgépek esetében nagyon jó dolog, ha szakaszol, követi a talajfelszínt, ám nagyon sok tényező van, amit figyelembe kell venni a tökéletes kijuttatáshoz.

Sajnos kevesen foglalkoznak azzal, hogy a kijuttatásnál keletkező adatokat le lehet menteni, és így ellenőrizhetővé válik, milyen volt a dózistartás. Ebből pedig azt lehet látni, hogy a kiválasztott fúvóka tökéletes cseppképzést hajtott-e végre. Mivel ez az egyik legfontosabb szempont a növényvédelmi beavatkozások során, nagyon hamar teret fognak nyerni a drónok, mert a cseppképzésük közel 100 százalékos. Így a beavatkozásuk is sokkal hatékonyabbá válik a hagyományos megoldásokhoz képest, de a területteljesítményük természetesen még nem akkora, mint a hidas permetezőkének. A termény- vagy anyagkijuttatás esetén, legyen az szilárd vagy folyékony, a kijuttató gépek kalibrálása kiemelten fontos. Ugyanis a folyamat végén, a tevékenység értékelésénél annak pontossága és precíz megvalósítása ettől is függ. A xarvio® ezért is hasznos, mert a kijuttatási ténytérképeket vissza tudjuk tölteni azért, hogy megnézzük, mennyire hatékonyan valósult meg a terv.

Eddig is fontosnak tartotta minden gazda a tápanyagutánpótlás pontos, precíz végrehajtását, hiszen ez az a folyamat, aminek konkrét, számokban mérhető eredménye van a termésidőszak végén.

Idén még hatékonyabban kell megoldani ezt a feladatot, mivel a kultúrnövények profit képző képességét több irányból csapolják, igen vastagon. Az egyik ilyen fontos tényező az agrárinput anyagok beszerzésében a tápanyag. Igen komoly áremelkedésen ment keresztül ez a termék is, amit már a számológép sem tudott napi szinten lekövetni.

A fent említett kedvezőtlen árváltozás miatt, de önmagában is kiemelten fontosnak tartom, hogy eszközeinket a műtrágya féleségekhez pontosan kalibráljuk. Nagyon sok fizikai tulajdonság befolyásolja a technológiai elemek kultúrnövényre gyakorolt hatását, meghatározva ezzel a korai és későbbi fejlődését. Ebben a cikkben részletezem, hogy milyen technológiai beállítások játszanak fontos szerepet a lehető legmagasabb, ugyanakkor talajkímélő terméshozam elérésében.

Miért fontos a megfelelő munkaszélességhez tartozó szóráskép beállítása?

A megfelelő munkaszélességhez tartozó szóráskép beállítása azért nagyon fontos, mert a kiszórandó anyagok fizikai tulajdonsága és a szóráskép eloszlás komoly hatással van a tápanyag hasznosulására és a várható hozam mennyiségére.

A fenti állítást egy konkrét vizsgálati példán mutatom meg lentebb. Vizsgálatom fő célja az volt, hogy három különböző geometriájú táblában (1. táblázat) bemutassam a fő műtrágyafeleségeken keresztül a mezsgyeszórási hibákat, és az ebből adódó „kiszórt” költségek mértékét. (2., 3. táblázat)

A mélyebb elemzéseknek köszönhető eredmény feltárja, hogy a szórás eloszlás hibái milyen terméshozam csökkenést okozhatnak sűrűsoros vetésű kultúrákban. Fontos leszögezni, hogy ez nem tartalmazza a legmeghatározóbb abiotikus tényezőket (a fény, a hőmérséklet, a levegő, az atmoszféra, a víz, a szél, illetve adott fajokra és ökoszisztémákra ható környezeti feltételek, mint a talaj, a szalinitás, a domborzati viszonyok), csak a beállítások pontatlanságát. A vizsgálat a nitrogén hatóanyagra irányult főként, de abban biztos vagyok, hogy a többi elem is hasonló eredményt hozna, mivel nem koncentráltan, hanem szórva lett kijuttatva.

Az első esetben gépészünk a tábla szélén megy végig a két tányéros eszközzel úgy, hogy az egyik tolózár zárva. Ekkor a szórásképből adódó túlszórás lép fel, mert a másik tányér is a felület 10%-t kiszórja a határon túlra. Ebben az esetben ez 4,5m-t jelent, és fenn kiszámolt teljes felületet.

Második esetben teljes munkaszélességgel megy az eszköz az adott táblák határszórása közben, amikor a műtrágyaszóró eszköz beállított munkaszélességének szórásképéből adódó túlszórás jelentkezik. Ez a mennyiség is jelentős, de már annyira

Miket kell figyelembe venni a megfelelő szórásszélesség beállításakor?

Három nagyon fontos dologra kell figyelni, mielőtt bekalibráljuk az adott műtrágyaféleségekhez a szórásképet:

•  műtrágyaféleségenként változik a minőség és a szemcseeloszlás
• a szórás kalibrálása több paramétertől függ, ezáltal a homogén hasznosulása is
• a felületes beállítás nem lesz kifizetődő, hiszen komoly anyagi veszteséget okoz a kiszórt műtrágya mennyiségben és a hozamban egyaránt

Miket érdemes tenni a megfelelő munkaszélesség, és szóráskép beállításakor?

Tapasztalatom szerint a legfontosabb, hogy a szezon előtt egyedi kalibrációt kell végezni a kijuttatandó termékeken. Emellett meg kell ismerni a műtrágya ballisztikáját, használni kell a gyári beállítást segítő eszközöket, és mobil applikációkat.

Amennyiben nem biztos, hogy a fentieket megfelelően tudja alkalmazni, érdemes szakember segítségét kérni. A megfelelő tervezésbe és beállításba fektetett anyagiak és energia, mindenképp megtérül! 

*Forrás:

1) Saját mérések, és vizsgálatok nagy- illetve kisüzemi körülmények között

2) https://www.borealis-lat.com/content/performance-and-efficiency/precise-spreading-431

Mire használható, és milyen eredményt hoz a gazdálkodók számára a Xarvio Field Manager által készített hozamtérkép? 

A  xarvio^®FIELD MANAGER-rel 2018 óta foglalkozom. A cégnél, ahol akkor dolgoztam, közel 5 ezer ha-on próbáltuk ki. Ott legfőképpen a zónatérképek elkészítésére tudtam használni, emellett a termőképességi indexek meghatározására, ebből a tápanyag-utánpótlás tervezésére (természetesen talajmintavétel után), és teszteltük a növényvédelmi előrejelzéseket is. 

Az ott szerzett és azóta folyamatosan bővülő tapasztalatokat most már ügyfeleimnél is kamatoztatom. Ebben a cikkben az olvasható, hogy miként használtuk a rendelkezésünkre álló adatokat a Vetőmag és Szárító Kft-nél. 

Az alkalmazás segítségével gyakorlatilag végig tudjuk követni a növények fejlődését, pontosan látjuk, hogy mikor milyen tápanyagra, mennyi csapadékra van szükség. Ezek mind olyan kulcsfontosságú adatok, melyekre alapozva a megfelelő döntést tudjuk meghozni.

A precíziós eszközöknek a használata okszerűbbé teszi a gazdálkodást, az inputanyagok kijuttatását. Lehetővé teszi azt, hogy a műtrágyák és a növényvédőszerek a kijuttatásuk során csak oda kerüljenek, ahová kellenek, és csak olyan mennyiségben, amilyenben szükségesek

A cikk itt tekinthető meg. https://mezohir.hu/2021/11/16/xarvio-kverneland-precizios-gazdalkodas-mezogazdasag/