Eddig is fontosnak tartotta minden gazda a tápanyagutánpótlás pontos, precíz végrehajtását, hiszen ez az a folyamat, aminek konkrét, számokban mérhető eredménye van a termésidőszak végén.
Idén még hatékonyabban kell megoldani ezt a feladatot, mivel a kultúrnövények profit képző képességét több irányból csapolják, igen vastagon. Az egyik ilyen fontos tényező az agrárinput anyagok beszerzésében a tápanyag. Igen komoly áremelkedésen ment keresztül ez a termék is, amit már a számológép sem tudott napi szinten lekövetni.
A fent említett kedvezőtlen árváltozás miatt, de önmagában is kiemelten fontosnak tartom, hogy eszközeinket a műtrágya féleségekhez pontosan kalibráljuk. Nagyon sok fizikai tulajdonság befolyásolja a technológiai elemek kultúrnövényre gyakorolt hatását, meghatározva ezzel a korai és későbbi fejlődését. Ebben a cikkben részletezem, hogy milyen technológiai beállítások játszanak fontos szerepet a lehető legmagasabb, ugyanakkor talajkímélő terméshozam elérésében.
Miért fontos a megfelelő munkaszélességhez tartozó szóráskép beállítása?
A megfelelő munkaszélességhez tartozó szóráskép beállítása azért nagyon fontos, mert a kiszórandó anyagok fizikai tulajdonsága és a szóráskép eloszlás komoly hatással van a tápanyag hasznosulására és a várható hozam mennyiségére.
A fenti állítást egy konkrét vizsgálati példán mutatom meg lentebb. Vizsgálatom fő célja az volt, hogy három különböző geometriájú táblában (1. táblázat) bemutassam a fő műtrágyafeleségeken keresztül a mezsgyeszórási hibákat, és az ebből adódó „kiszórt” költségek mértékét. (2., 3. táblázat)
A mélyebb elemzéseknek köszönhető eredmény feltárja, hogy a szórás eloszlás hibái milyen terméshozam csökkenést okozhatnak sűrűsoros vetésű kultúrákban. Fontos leszögezni, hogy ez nem tartalmazza a legmeghatározóbb abiotikus tényezőket (a fény, a hőmérséklet, a levegő, az atmoszféra, a víz, a szél, illetve adott fajokra és ökoszisztémákra ható környezeti feltételek, mint a talaj, a szalinitás, a domborzati viszonyok), csak a beállítások pontatlanságát. A vizsgálat a nitrogén hatóanyagra irányult főként, de abban biztos vagyok, hogy a többi elem is hasonló eredményt hozna, mivel nem koncentráltan, hanem szórva lett kijuttatva.
Az első esetben gépészünk a tábla szélén megy végig a két tányéros eszközzel úgy, hogy az egyik tolózár zárva. Ekkor a szórásképből adódó túlszórás lép fel, mert a másik tányér is a felület 10%-t kiszórja a határon túlra. Ebben az esetben ez 4,5m-t jelent, és fenn kiszámolt teljes felületet.
Második esetben teljes munkaszélességgel megy az eszköz az adott táblák határszórása közben, amikor a műtrágyaszóró eszköz beállított munkaszélességének szórásképéből adódó túlszórás jelentkezik. Ez a mennyiség is jelentős, de már annyira
Miket kell figyelembe venni a megfelelő szórásszélesség beállításakor?
Három nagyon fontos dologra kell figyelni, mielőtt bekalibráljuk az adott műtrágyaféleségekhez a szórásképet:
- műtrágyaféleségenként változik a minőség és a szemcseeloszlás
- a szórás kalibrálása több paramétertől függ, ezáltal a homogén hasznosulása is
- a felületes beállítás nem lesz kifizetődő, hiszen komoly anyagi veszteséget okoz a kiszórt műtrágya mennyiségben és a hozamban egyaránt
Miket érdemes tenni a megfelelő munkaszélesség, és szóráskép beállításakor?
Tapasztalatom szerint a legfontosabb, hogy a szezon előtt egyedi kalibrációt kell végezni a kijuttatandó termékeken. Emellett meg kell ismerni a műtrágya ballisztikáját, használni kell a gyári beállítást segítő eszközöket, és mobil applikációkat.
Amennyiben nem biztos, hogy a fentieket megfelelően tudja alkalmazni, érdemes szakember segítségét kérni. A megfelelő tervezésbe és beállításba fektetett anyagiak és energia, mindenképp megtérül!
*Forrás:
1) Saját mérések, és vizsgálatok nagy- illetve kisüzemi körülmények között
2) https://www.borealis-lat.com/content/performance-and-efficiency/precise-spreading-431